Szedermálna 100cm Rubus „Tayberry Buckingham” (cserepes gyümölcstermő növény)

Szedermálna ‘Tayberry Buckingham’

Különleges ízű bogyós gyümölcs

A Rubus ‘Tayberry Buckingham’ szedermálna egy különleges, nagy termőképességű bogyós gyümölcstermő növény, amely a málna és a szeder legkedveltebb tulajdonságait egyesíti. A fajta egyik legnagyobb előnye, hogy hajtásai tüskétlenek, ezért gondozása, metszése és szüretelése lényegesen kényelmesebb, mint a hagyományos, tüskés szedermálnafajtáké.

Erőteljes növekedésű, hosszú, hajlékony vesszőket nevelő, lombhullató növény, amely megfelelő támrendszer mellett mutatja meg igazán magas termőképességét. Kifejlett magassága és szélessége általában 1,5–2,5 méter körül alakul.

Gyümölcsei különösen nagyok, hosszúkás, megnyúlt kúp alakúak, teljes érésben sötétvörös, bordó vagy lilásvörös színűek. Egy-egy bogyó hossza akár 4–5 centiméter is lehet. A terméseket akkor érdemes leszedni, amikor színük már nem élénkpiros, hanem mély bordós-lilás árnyalatúvá válik, mert ekkor bontakozik ki igazán gazdag aromájuk.

Ízében egyszerre fedezhető fel a málna kellemes édessége és illata, valamint a szeder karakteres, enyhén savanykás zamata. A teljesen érett gyümölcs lédús, aromás és kellemesen édes-savanykás, ezért friss fogyasztásra is kiváló.

Felhasználható gyümölcssalátákhoz, süteményekhez, fagylaltokhoz és pohárkrémekhez, de lekvár, dzsem, szörp, gyümölcsszósz, zselé és házi gyümölcslé készítésére is alkalmas. A termés fagyasztható, így íze a téli hónapokban is élvezhető.

Ültetési hely és talajigény

Napos, meleg, széltől lehetőség szerint védett helyen fejlődik és terem a legszebben. Világos félárnyékban is nevelhető, de teljes napsütésben általában gazdagabb és ízletesebb termést hoz.

Ültetéskor érdemes a talajt érett komposzttal vagy szerves trágyával javítani. A növény tövét komposztból, fakéregből vagy más szerves anyagból kialakított mulcsréteg védheti a gyors kiszáradástól, miközben mérsékli a gyomosodást is. A termés növekedésének és érésének időszakában különösen fontos az egyenletes vízellátás, mert a tartós szárazság csökkentheti a bogyók méretét, lédússágát és a várható termés mennyiségét.

Támrendszer és metszés

Erőteljes, hosszú vesszői miatt a növény mellé stabil támrendszert célszerű kialakítani. Nevelhető kerítés, fal, pergola vagy huzalokból készített támrendszer mellett. A hajtásokat legyezőszerűen vagy vízszintesen elrendezve kell felkötözni, így a növény átláthatóbb, könnyebben szüretelhető, és a termések több napfényt kapnak. Megfelelő metszés nélkül a hosszú vesszők összekuszálódhatnak, ami megnehezíti a gondozást és ronthatja a növény szellőzését.

A ‘Buckingham’ a legtöbb szedermálnához hasonlóan főként az előző évben fejlődött vesszőkön terem. A letermett, kétéves vesszőket a szüret befejezése után közvetlenül a talajszint közelében el kell távolítani. Az adott évben fejlődött egészséges, fiatal hajtásokat meg kell tartani és a támrendszerhez kötözni, mivel ezek hozzák majd a következő évi termést. Az idős és fiatal vesszők elkülönített vezetése jelentősen megkönnyíti a metszést és a betakarítást.

Környezeti igényei:
Termesztett fajtái jól viselik a mérsékelt égöv klimatikus viszonyait. A mélynyugalmi időszakban -15°C-ot is elviseli, az éves középhőmérsékleti optimuma 11,5 °C. A tüskementes fajták fagyérzékenyebbek, mint hagyományos, tüskés társaik. Az ősz végi fagyok is károsíthatják, lévén a szeder vegetációja csak nagyon későn fejeződik be. A málnához képest kissé jobb a szárazságtűrése, de biztos termesztéséhez évi 700-800 mm egyenletes elosztású csapadék szükséges. A termésérés időszakában a csapadék utánpótlása-öntözés- javasolt a biztos termesztéshez. Elsősorban a humuszban gazdag, mélyrétegű, jó levegő és vízgazdálkodású, enyhén savanyú talajokat kedveli.

A gyümölcs beltartalmi értékei:
Beltartalmi értékei nagyon hasonlóak a málnáéhoz, de szárazanyag, szénhidrát és pektin tartalma magasabb, míg C-vitamin tartalma alacsonyabb annál. Magas antioxidáns tartalma miatt különösen egészséges. Frissen és sokféle módon feldolgozva fogyasztják.

Növekedési sajátosságok:
Hazánkban a félkúszó, tüskementes fajták terjedtek el. Ezek két éves föld feletti hajtásrendszert képeznek, amelyet támrendszeren kell nevelni. A szeder termővesszőit a megfásodott és beérett tősarjak és a rajtuk fejlődő másodrendű hajtások alkotják. Termőhajtásai az oldalrügyekből képződnek és a málnáénál sokkal hosszabbak.

Termékenyülés:
A termesztett tüskementes szederfajtáink öntermékenyek, idegen megporzás esetén a gyümölcsök valamivel nagyobbak. Későn, júniusban virágzik, rovarok porozzák be.