Császárfa „Paulownia tomentosa”

Szakmai tudnivaló e gyorsan növő fáról: Ültetési útmutató, általános leírás

A Paulownia tomentosa, magyar nevén császárfa rendkívül gyors növekedésű, lombhullató fafaj. Fiatal korban különösen erőteljes a hajtásnövekedése, ezért megfelelő víz-, tápanyag- és fényellátás mellett évente több métert is fejlődhet. A tényleges növekedési ütem azonban jelentősen függ az éghajlattól, a talaj minőségétől, a vízellátástól. Kifejlett magassága általában 10–15 méter melyet képes 3-5 év alatt elérni, (de ennél nagyobb méretet is elérhet.)
A faj egyik legnagyobb díszítőértékét látványos virágzása adja. Harang alakú, halványlila, ibolyás vagy lilásrózsaszín virágai rendszerint májusban, még a lombfakadás előtt nyílnak, és szinte teljesen beborítják a koronát. A kellemes illatú virágok a beporzó rovarok, különösen a méhek számára is fontos nektár forrás.

Természetes elterjedési területe Közép- és Kelet-Kína, valamint a Koreai-félsziget déli része, de díszfaként és gazdasági célú ültetvényekben a világ számos mérsékelt égövi területére betelepítették.

Koronája fiatalon laza, később széles, szabálytalanul boltozatos formát vehet fel. Törzsének kérge kezdetben sima és szürkésbarna, idősebb korban hosszanti irányban repedezetté válik. Ágrendszere viszonylag törékeny lehet, ezért erős szélnek kitett helyre nem mindig ideális választás.

Fényigénye

E díszfa igen fényigényes faj, ezért teljes napsütésben fejlődik a legszebben. Meleg, napos, lehetőleg széltől védett fekvést kedvel. A mély termőrétegű, jó vízáteresztő képességű, levegős, közepesen nyirkos, tápanyagban gazdag vályog- vagy homokos vályogtalajok a legalkalmasabbak számára. A pangó vizet és a tartósan levegőtlen, kötött talajt rosszul viseli, ilyen körülmények között gyökérkárosodás és gyökérrothadás jelentkezhet.

Vízigénye

Bár a már megerősödött fa bizonyos fokú szárazságot elvisel, a fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek. A jó kezdeti fejlődés érdekében az ültetés utáni években különösen fontos az egyenletes vízellátás és a gyökérzóna gyommentesen tartása. A túlzott nitrogéntrágyázás azonban laza szövetű, fagyérzékeny hajtások kialakulását eredményezheti.

A császárfa fagytűrése

A fiatal 1-2 éves példányok hajtásai és csúcsi rügyei fagyérzékenyek lehetnek. Erős téli lehűlés esetén a föld feletti részek részben vagy teljesen visszafagyhatnak, a növény azonban fejlett gyökérzetéből gyakran újrahajt. Ez a jó sarjadóképesség teszi alkalmassá arra is, hogy évente több métert fejlődjön. Amennyiben minden év végén vagy kora tavasszal erősen visszavágják, a fa hosszú, erőteljes hajtásokat és óriási leveleket fejleszt, viszont az ilyen metszés következtében általában abban az évben már nem virágzik.

Szaporítása történhet magvetéssel, gyökérdugvánnyal, gyökérsarjak leválasztásával, illetve ellenőrzött termesztésben szövettenyésztéssel. Magról szaporítva az utódok tulajdonságai változatosak lehetnek, ezért gazdasági célú, egységes ültetvények létrehozásához általában vegetatív úton előállított, azonos genetikai állományú növényanyagot használnak. A fa erőteljesen sarjad, a törzs visszavágása után gyorsan új hajtásokat képez. Ültetvényes termesztésben a törzsnevelés, az oldalhajtások szabályozása és a megfelelő tőtávolság kialakítása különösen fontos, ha egyenes, csomómentesebb faanyag előállítása a cél.

A császárfát elsősorban díszfaként, árnyékadó faként és különböző faipari célokra ültetik. Faanyaga világos színű, könnyű, viszonylag jól megmunkálható és megfelelő szárítás mellett mérettartó. Ázsiában hagyományosan bútorok, dísztárgyak, tárolóládák, furnérok és egyes hangszerek készítésére is alkalmazzák. Ugyanakkor a gyors növekedés önmagában nem garantál magas minőségű ipari faanyagot. A faanyag sűrűségét, szilárdságát és értékét a faj vagy hibrid genetikai tulajdonságai mellett a termőhely, a növekedési sebesség, a törzs alakja, az ápolás és a kitermelés időpontja is befolyásolja.

A faj városi környezetben jól tűri a meleget, a port és bizonyos mértékig a légszennyezést, de nagy levelei, lehulló virágai, terméstokjai és elszóródó magjai miatt burkolt területek mellett fokozott fenntartást igényelhet. Épületekhez, vezetékekhez, járdákhoz és kisebb kertekbe nem célszerű túl közel ültetni, mivel gyorsan nagy termetűvé válhat. Koronája rendszeres alakító metszést igényelhet, de a nagy átmérőjű ágak eltávolítását lehetőleg kerülni kell. Idősebb korban a korona szerkezete nem mindig kellően stabil, ezért közterületi alkalmazásakor fontos a rendszeres faápolási és biztonsági ellenőrzés.

Növényvédelmi szempontból ellenálló fának számít, de kedvezőtlen körülmények között levélfoltosságok, kéregelhalások, ágelhalások, gyökér- és tőrothadás, valamint különböző rovarok kártétele is előfordulhat. A problémák kockázatát növeli a pangó víz, a tömörödött talaj, a fagykár, a kéregsérülés és a helytelen metszés. A megfelelő termőhely megválasztása ezért fontosabb, mint a rendszeres növényvédőszeres kezelés.

Ökológiai szempontból a Paulownia tomentosa megítélése nem egyértelmű. Rendkívül sok, széllel terjedő magot képezhet, gyorsan megtelepedhet bolygatott területeken, rézsűkön, útszéleken, felhagyott területeken és ritkás növényzetű élőhelyeken. Több országban kivaduló vagy inváziós viselkedésű fajként tartják nyilván, az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet pedig az inváziós kockázat további vizsgálata érdekében felvette a figyelmeztető listájára.

Természetközeli élőhelyek közelében ezért ültetése körültekintést igényel. Célszerű az elnyílt virágzatokat vagy az érő terméstokokat eltávolítani, a környezetében megjelenő magoncokat pedig még fiatal korban kiszedni. Összességében látványos virágzású, egzotikus megjelenésű és gyors növekedésű fa, de nagy helyigénye, fagyérzékeny virágrügyei, erőteljes sarjadása és potenciális terjedőképessége miatt csak megfelelően megválasztott termőhelyre, tudatos fenntartás mellett ajánlható.

A kereskedelmi hirdetésekben szereplő rendkívüli növekedési adatok, nem minden termőhelyen tekinthetők reálisnak, hiszen jó talajban megfelelő vízellátással és mesterséges tápanyag-utánpótlással, évente 6 métert is képes fejlődni, míg egy tápanyagszegény talajban időszakos öntözéssel csupán 1 métert.

A konténeres kiszerelésű facsemeték egész évben ültethetőek. A szabadgyökeres kiszerelésű növények aktuális ültetési ideje tavasszal februártól-április végéig, ősszel októbertől-decemberig.

Ültetési tanácsok:
1. Lépés: Ássunk egy 50 cm széles és 80-100 cm mély gödröt.
2. Lépés: Rakjunk a gödör aljára 10-20 centi vastag réteg trágyát.
3. Lépés: A trágyára rakjunk 10-20 cm termőföldet.
4. Lépés: Helyezzük a fát a gödörbe és ássuk be (tányért hagyjunk az öntözésnek)
5. Lépés: Öntözzük meg 20 L vízzel