Oszlopos perzsa varázsfa “Parrotia persica Persian Spire”
Szakmai tudnivalók díszfa fajtaválasztás előtt: Ültetési útmutató, általános leírás

(Akác, Ámbrafa, Juhar, Éger, Platán, Nyár, Tölgy, Bükk, Szivarfa, Vérszilva, Díszcseresznye, Mocsári ciprus, Hárs, Gyertyán, Fűz, Csörgőfa, Selyemakác, Galagonya, Gesztenye, Gyertyán, Dió, Nyír)

A fák egyre nagyobb fontossággal bírnak mai pusztító és rohanó világunkban, A népességnövekedés miatt egyre több az ember. Ennek következtében egyre több az építkezési terület is és egyre kevesebb a szántóföld illetve erdő. De nem rombolhatjuk hosszú ideig környezetünket következmények nélkül. Ugyanis a fák hiánya miatt koszosabb és szenyezettebb lesz a levegő ami főleg légúti megbetegedésekhez vezet. De a legfontosabb tudnivaló, hogy ezt a pusztítást nem mi, hanem gyermekeink fogják megsínyleni. A fák ugyanis csökkentik a levegő széndioxid szintjét, oxigént termelnek de zaj és porfogó szerepüknek is nagyon nagy a fontossága. Ültetési távolságot tekintve kerülhetnek közel egymáshoz, hogy lombjuk összeérjen, így a fa magasságra fog törekedni és kiváló egyenes faanyag lesz belőle, vagy állhatnak önállóan, megőrizve egyedi alakjukat így nagyobb koronát és nagyobb árnyékot adva.

A megfelelő fa kiválasztásakor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:

• kifejlett magasság: helyigény szempontjából fontos, mivel ha légvezeték alá, kis udvarba, szűk helyre szeretnénk ültetni, akkor alacsony méretű (maximum 4-6 méter magas) fát kell választanunk (például: japán díszcseresznye, vérszilva), az Alacsony növekedésű fa vezeték alá termékkategóriát ide kattintva tudod elérni, itt több fajtából tudsz választani tetszésed szerint. Ha a nagy árnyékos terület, vagy a takarás az elsődleges szempont, úgy magasabbra növő fajták is szóba jöhetnek (például: platánfa, bükk, tölgyfa, óriás mammutfenyő). A 40-60 méteresre is megnövő, robusztus, dominanciát, erőt sugározó fafajtákról az ÓRIÁSFÁK termékkategóriára kattintva találsz több információt.
• lombozat színe: Színes levelű fák, melyek változatos levélszínükkel teszik hangulatossá kertünket. Színes lomjaikkal kitűnnek az egyhangú zöld kertből. Feldobják azt.  A legtöbb fa levélzete csak ősszel színeződik, viszont ezek a fafajták tavasztól őszig színesen tündökölnek. Léteznek Vörös levelű díszfák (például: vörös nyír, vérjuhar, vérszilva, vörös levelű díszalma), vannak arany levelű díszfák (például: sárga szil, aranykőris), illetve vannak tarka levelű díszfák (például: japánfűz).
• növekedési erősség: Ha szeretnénk kertünkben minél hamarabb élvezni a fák pozitív hatásait, minél előbb takarásra, árnyékra van szükségünk, akkor érdemes gyorsan növő fát ültetnünk. Gyorsan növekedő fafajták például: nyárfa, nyírfa, szívlevelű szivarfa, májusfa, éger. Aki türelmesebb az választhatja a lassan növekvő fákat, őket általában szoliterként alkalmazzák és több évtizedbe telik, mire elérik kifejlett méretüket. Lassú növekedésű fafajták például: júdásfa, páfrányfenyő, és a legtöbb örökzöld fenyőféle.
• funkció: Funkció szerint beszélhetünk árnyékot adó, vagy díszítő értékkel bíró, virágzó, levelével díszítő, vagy ehető termést adó
  fákról. Az árnyékot adó fáknál az elsődleges szempont, hogy gyors növekedésű és magas legyen, hamar árnyékba borítsa a kertet, megjelenése mellékes. (például: japánakác, kanadai juhar, platánfa) A díszítő értékkel bíró fák vagy a levélzetükkel (színes levelű fák), vagy pedig a virágzatukkal díszítik kertünket. Díszítőértékük elsődleges, szoliter növények. (például: piros virágú vadgesztenye, piros virágú díszgalagonya, amerikai tulipánfa) Ehető termést adó fák, másnéven a gyümölcsfák.
• faanyag értéke: A fák kiemelkedő szerepet játszanak az építőiparban és bútorgyártásban is. Már ősidők óta használja az ember, mint alapanyagot. Ha elültetünk egy fát érdemes tisztában lennünk faanyagának értékével. A fa megmunkálhatóság szerint vannak keményfák és puhafák. Bútorgyártás szempontjából nagy értékkel bíró fajták például: bükk, tölgyfa, diófa. De a legértékesebb faanyaggal a Mocsári Ciprus rendelkezik. Hogy miért is arról bővebben ITT OLVASHATSZ A fának fűtés szempontjából is fontos szerepe van az emberiség életében. A fákat fűtőértékük szerint is osztályozhatjuk. A legjobb fűtőértékkel bíró fajták például: kőris, gyertyán)
• gondozási igény: E szempont szerint megkülönböztetünk szárazságtűrő, Homokot kedvelő fákat vagy vízigényes, Vízkedvelő és tóparti fákat. Szárazságtűrő növények például: perzsa selyemakác, bugás csörgőfa. Ezeket a fákat olyan helyre érdemes ültetni, ahol az öntözés nem megoldható, vagy nincs rá időnk. Nagy vízigényű növények például: mocsárciprus, szomorúfűz, amerikai mocsártölgy. Ezeket a fákat nedves közegbe, vízparthoz közeli területre ültethetjük. Ha rendelkezel tóparti vagy folyóparti területtel, esetleg alacsonyan fekvő belvizes területtel, oda mindenképpen a felsorolt fák valamelyikét ültesd. A mocsárciprus fája ellenáll a rothadásnak ezért kitűnő választás, akár álló vízbe is ültethető!
• lombkorona alakja: A legtöbb fa lombkoronájának alakja kúpos. Léteznek azonban Gömb díszfák, melynek lomjuk szabályos gömb, vagy lapított gömb alakú (például: gömb szivar, gömb csepleszmeggy, gömb akác, gömb kőris). Vannak Oszlopos növekedésű fák, melyek felfelé törekvő, oszlop alakú koronát nevelnek (például: oszlopos gyertyán, oszlopos tölgy). Vannak a csüngő lombú fák, vagy szomorú díszfák, ezeknek a növényeknek a az ágaik a föld felé hajolnak, általában magas törzsre oltják őket, alacsony termetűek (például: csüngő barkafűz, szomorúfűz).

A konténeres kiszerelésű fák egész évben ültethetőek. A szabadgyökeres kiszerelésű növények aktuális ültetési ideje tavasszal februártól-április végéig, ősszel októbertől-decemberig.

Ültetési tanácsok:
1. Lépés: Ássunk egy 50 cm széles és 80-100 cm mély gödröt.
2. Lépés: Rakjunk a gödör aljára 10-20 centi vastag réteg trágyát.
3. Lépés: A trágyára rakjunk 10-20 cm termőföldet.
4. Lépés: Helyezzük a fát a gödörbe és ássuk be (tányért hagyjunk az öntözésnek)
5. Lépés: Öntözzük meg 20 L vízzel