A megvásárolt, vagy kapott növények elültetése és gondozása – ami kezdetben főként a rendszeres öntözést jelenti – egy fontos lépés, mert itt dőlhet el, hogy a kis csemetéd milyen sikeresen tud majd begyökeresedni és megerősödni. A megfelelő elültetéssel és egy kis figyelmességgel a legjobb alapot adhatod meg neki ahhoz, hogy 1-2 év alatt erős, egészséges növénnyé fejlődjön. Minden növényünk leírásánál találhatsz ültetésre vonatkozó segítséget, ha viszont nagyobb projektbe vágsz bele, többféle fajjal, mérettel, elhelyezéssel, kertépítéssel, akkor mindenképp érdemes ezt az átfogóbb jellegű cikket is elolvasnod.
A szabadgyökerű növények esetében a szabály egyszerű: nyugalmi állapotban, október közepétől a fagyokig ültetünk. Ez azt jelenti, hogy lombhullás után ősszel kezdhetjük és késő őszig jó, ha befejezzük a kert kialakítását, a telepítéseket.
Mi a helyzet a tavaszi ültetéssel? Az őszi ültetés már korábban is előnyösebb volt a biztosabb eredés érdekében, de ha azt nézzük, hogy a klímaváltozás miatt ma már alig vannak tavaszaink, gyakran hirtelen jön a felmelegedés, télből-nyárba ugrunk, akkor ebben a tekintetben is jobb ősszel elültetni a növényeket.
A szabadgyökerűekkel a szállítás után mihamarább foglalkoznod kell, hiszen a gyökereik gyorsan kiszáradhatnak! Ha nincs lehetőséged azonnal elültetni őket, akkor védd meg a gyökereket valamilyen nedves közeggel, például nedves faforgáccsal, így pár napig eltárolhatod őket hűvösebb, napfénytől és széltől mentes helyen. Ha pedig belátható időn belül el fogod ültetni, akkor egy vödör vízbe is állíthatod. A gyökerek vízzel való felszívatása alapvetően jót tehet ültetés előtt. Nem kell aggódnod a szabadgyökerű fák miatt. Kertészetünkben szakszerűen óvjuk őket a kiszáradástól, így az elültetésüknél némi figyelmességgel semmi gond nem lesz.
A cserepes (konténeres) növények már jóval rugalmasabbak. Ezeket szinte egész évben lehet ültetni, amíg nincs fagyott talaj vagy extrém hőség. Itt is figyelembe kell venni, hogy ma már olyan hőhullámok, aszályos időszakok vannak, olyan forró lehet a levegő és emiatt erős a párolgás, hogy ez gyakran szinte lehetetlenné teszi, hogy egy frissen ültetett csemete életképes maradjon – a meleget jól viselők szerencsére könnyebben alkalmazkodnak.
A cserepes példányok esetében sem érdemes a nyár közepén próbálkozni. Az ősz itt is az egyik legjobb időszak, mert a talaj még meleg, a csapadék gyakoribb, és a növény szépen begyökeresedik, tavasszal pedig már stabilan indul.
A két típus közötti különbség – természetesen egészséges növényekről beszélünk – főleg az előkészítésnél és az ültetés idejénél számít. A szabadgyökeresek olyan tövek, amelyeknek a gyökérzete nem edényben és talajban áll, hanem sértetlen formában van csomagolva úgy, hogy a nedvességtartalma biztosítva legyen addig, amíg meg nem történik az elültetés. Épp ezért velük nem érdemes sokat várnod, mihamarább kerüljenek talajba!
Az egészséges gyökér nem puha, nem mállik szét, nem száraz, nem penészes, hanem vízzel telített, egészséges, nedvdús, legalább egy rüggyel, ami nem biztos, hogy jól látható.
A cserepes növények azzal az előnnyel indulnak, hogy gyökerük egy zárt edényben földlabdában fejlődik, biztonságban és így kerül be a talajba. Kevésbé szenvedi meg az átültetést, ha azzal a közeggel kerül a földbe, amiben eddig is élt. Az eredésük szinte biztos, megfelelő öntözés mellett. A cserepes növény földlabdája egészséges gyökérzettel átszőtt.
Szabadgyökerű facsemetéknél ültetés előtt a gyökereket nagyon óvatosan csomagold ki és figyelj arra, hogy ne sérüljön meg. Állítsd pár órára vízbe, hogy alaposan megszívhassák magukat.
Cserepes növényeknél ez általában nem szükséges, hiszen a gyökérzet nedves földlabdában van.
A gyökérmetszés kérdése sokszor felmerül. Cserepes növényeknél általában nem kell metszeni, nem kell a gyökérlabdát megbolygatni, hiszen egészséges, jól átszőtt gyökérzettel rendelkeznek. Szabadgyökerű növényeknél a sérült vagy elhalt gyökérrészeket távolítsd el. Ha átültetés történik, akkor viszont mindig érdemes ránézned a gyökérzetre.
A cserépből legkönnyebben, sérülésmentesen úgy tudod kiemelni a növényt – a kisebb edények esetében –, ha először beöntözöd, majd fejre állítva a cserép szélét óvatosan ütögetve hagyod, hogy a földlabda kicsússzon belőle.
Fontos, hogy a fa ne kerüljön mélyebbre, mint ahogy korábban az edényben volt.
Ez az a lépés, amit sokan kihagynak, pedig nagy jelentősége van. Ha az ültetéskor száraz talajjal dolgozunk és a legvégén locsoljuk be a betemetett 50 cm széles és 80-100 cm mély gödrünket, akkor szinte biztos, hogy a víz úgy fog lefolyni, hogy nem mindenhol fogja érinteni a gyökereket, amik így ezeken a részeken szárazon maradnak és jó eséllyel kiszáradnak.
Az iszapolás során viszont vízzel alaposan elárasztjuk a talajt a gödörben közvetlenül az ültetés előtt. Így kapunk egy vízzel-talajjal keveredett masszát. Ebbe ültetjük bele a gyökeret. Az iszap finom talajszemcsékkel van tele, folyékony, így minden apró gyökeret, még a hajszálgyökereket is körülveszi gond nélkül. Ezzel biztosítjuk, hogy a vékony kis hajszálgyökerek mindenhol nedvességet kapjanak. A végső beöntözés ad még egy pluszt ehhez a folyamathoz.
A tányér egy kis mélyedés a fa körül, amit ültetéskor alakítunk ki körben magasabb peremmel. Ennek az a szerepe, hogy az öntözővíz ne folyjon szét a talajon, hanem szépen a gyökérzónába lejusson. Különösen az első időszakban segít sokat, amikor a növény még nem tud mélyebb rétegekből vizet felvenni. Esőnél is hasznos, ha a cseppek a növény töve felé tudnak folyni.
A cserjék ültetése nagyon hasonló a fákéhoz, csak kisebb méretben dolgozunk.
Itt is ugyanaz az alapelv: jó talajkapcsolat és megfelelő induló vízellátás.
Hogy adott növénynél milyen távolságra kell ültetni a töveket, erről információkat a növények leírásánál találani fogsz. Figyelembe kell venni a növény habitusát, hogy mennyire szélesedik, valamint azt is, hogy milyen sövényt szeretnél: lazábbat, vagy sűrű, zárt felületet. Nyíratlan formát választasz, vagy nyírni fogod? A sövény szélességét meghatározhatja az, hogy milyen magasra szeretnéd felengedni.
Az ültetés történhet egy sorban, ami egyszerűbb és kevesebb tövet igényel, de lazább, akár áttetszőbb hatást adhat. Ha sűrűbb sövényt szeretnél, akkor kétsoros, cikk-cakk elrendezés javasolt, vagy akár háromsoros telepítés is, ami már szinte teljes takarást biztosít.
Minél sűrűbb sövényt szeretnél, annál kisebb tőtávval dolgozz, de mindig gondolj a növény végleges méretére is.
A sövényültetés részletei megegyeznek a cserjék ültetésével akkor, ha a tőtávolságok nagyobbak és ezért minden kis gödröt külön-külön kell kialakítani. Ha azonban a tövek közel kerülnek egymáshoz, akkor érdemesebb lehet ültető árkot ásni és abban sorban elhelyezni a töveket egyenletes távolságra. A beöntözés itt is fontos, illetve a talajtakarás nagyon ajánlott.
Az első évben még a szárazságtűrő növényeket is öntözd meg rendszeresen! A nyári meleg pillanatok alatt elpárologtatja a felső talaj nedvességtartalmát, ami a fiatal növényeket hamar tönkreteszi. Hogy ezt elkerüld, mindenképp érdemes a tövet mulccsal takarnod. A növényeket 1-3 éven át figyeld és pótold a nedvességet.
A talajtakarás egy olyan plusz, amit sokan kihagynak, pedig rengeteget segít.
Segít megőrizni a talaj nedvességét, csökkenti a gyomosodást, javítja a talaj szerkezetét, és védi a gyökereket a kiszáradástól. Különösen frissen ültetett növényeknél hasznos.
Fakéreggel vagy komposzttal is dolgozhatsz – a lényeg, hogy takard a talajt a növény körül.
Ez már kicsit összetettebb feladat, mert meg kell állapítani az átültetés kockázatát. Minél nagyobb és fejlettebb a növény, annál nagyobb a kockázat, és ez fajonként is eltérő lehet.
A legfontosabb cél, hogy a gyökérzet minél nagyobb részét megőrizd sérülésmentesen. Ezt úgy érheted el, hogy nem egyszerűen kiásod a növényt – az ásót a gyökerei alá tolva -, hanem körbeásod, mintha egy árkot készítenél körülötte. Innen haladj lefelé és befelé, így a gyökerek nagy része ép marad. Ez nagy növények esetén különösen fontos. Kicsiknél a hagyományos kiásással is megóvhatod a gyökérzetet, ha óvatos vagy.
Cserjéknél néha van egy bónusz is: vannak fajok, amelyeknél az évek során új sarjak, plusz tövek alakulnak ki a növény körül. Ezeket átültetéskor óvatosan szét lehet választani, és külön növényként elültetni. Ez egy egyszerű módja annak, hogy szaporítsd is a növényedet, ne csak áthelyezd. Fontos azonban, hogy ezeknek a leválasztott részeknek is legyen elegendő gyökerük, különben nehezebben indulnak meg.
A sikeres ültetés alapja a gondos előkészítés és az odafigyelés. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni: ha megfelelő időben ültetsz, nem hagyod ki az iszapolást, kialakítod a tányért, öntözöl és figyelsz a növény igényeire, már nagyon sokat tettél.
Az igényeknél ne felejtsd el azokat az alapvető pontokat sem, amiket mindig fontos megvizsgálni. Ezek például:
Az ültetéssel kapcsolatban bármilyen problémádban szívesen segítünk!